"Soccer"
/Bezony, mivel a "football" ugye errefelé abszolút logikusan a tojásfoci fedőneve, a mi "igazi" futballunknak marad egy eredetileg amúgy mégiscsak Angliából importált becenév, mégpedig a hőskorban a focit a rögbitől megkülönböztető "association football" frázis rövidülése. Hmmm./
Naszóval péntekenként végre egy halom Diego, Esteban és Sergio társaságában rúghatom a bőrt. Elsőre egész pontosan 22-en voltunk. Kábé. És persze nem is csak a helyi spanyolajkúak jelentek meg a pályán, hanem a teljes focimezben parádézó biciklis olasztanártól kezdve a langaléta helyimenő all-American fratboyokon át a Kanji névre hallgató és soha meg nem nyikkanó japán labdazsonglőrig mindenki képviseltette magát. Bár először kicsit idegenkedtek - minden apró ütközés után sűrű bocsánatkéréseket kellett visszavernem - a végére sikeresen beépültem a bandába, főleg miután a kétméterről arcbabikázás klasszikus mozzanatát is láthatólag permanens lelki sérülés nélkül abszolváltam (jól vagy? -- vérzik az orrom? -- nem. -- akkor jól. na most mit álltok, nem játszunk?), bár közben kisebb nosztalgiahullám fogott el... hajh, azok a régi nagy balatonszéplaki összfocizások az ütöttkopott sárga bőrlasztival a SZOT-üdülő kertjében...
Aztán kedden még a helyi pálya ördögeivel is rúgdalunk párat. Két softballedzés közé pont belefér.