"Credit Line" - avagy adósodom, tehát vagyok...
Banana kalandozásai a nagy népi hitelépítés világában

A nemjóját, majdnem megrendült a hitem az "adósodj el minél jobban"-mottójú amerikonzumtársadalom erejében... de csak majdnem. Mikor az Apple automata online hitelelbírálója a "sajnos nem tudjuk azonnal elbírálni a kérelmét, majd értesítjük" üzenettel vágott vissza és mégsem sasszézhattam ki a boltból egy vadiúj macbookkal havirészletre, úgy megsértődtem, hogy bosszúból már a Gateway és a Dell notebook-árait böngésztem kéjesen, véletlenszerű "na ők aztán majd tuti adnak hitelt"-felhördülésekkel fűszerezve. Aztán úgy egy hét múlva visszaállt a világ rendje. Felhívtak ugyanis Apple-ék (illetve a bankjuk), személyazonosság-igazolásképpen felsoroltatták az összes banki és céges hitelkártyám jelenlegi egyenlegét (huh, tényleg ennyi kártyám lenne???), majd kedvesen közölték, hogy akkor küldik a hitelkártyát... Ó, hát mégse dőlt össze a világ, marad az alaptétel: minél több hitelt vettél fel eddig, annál többet kapsz. Tádááááá.
Persze ez fordítva is igaz: ha sosem veszel fel hitelt, nem is kapsz, mert ha nincs hitelháttered fogyasztóitársadalmi szemszögből nem vagy megbízható, sőt talán nem is létezel. Vásárolok, tehát vagyok. Ergo minél több hitelkártyát használsz rendszeresen (és fizeted időben vissza az egyenleget), annál többet dobnak utánad. Csak a kezdet nehéz, aztán minden megy magától.
De vigyázz young Skywalker, a sötét oldal lesben áll: a nagyboldog-hitelépítés közepette gyakran csak a józan ész mentheti meg az embert a teljes anyagi csődtől. Ördögi kör. Akarom mondani, ez egy veszettfazék (lásd A.E.Bizottság)... Chris haverom egyszer emígyen foglalta össze a lényeget: "mint minden rendes amerikai, nyakig ülök az adósságban". Na erről beszéltem, a sötét oldal, tessék. Az erő legyen velünk, vagymi.