Yeeee-haaaa!!! A dallasi remete újra száguld a cowboyok földjén... Már 2 hete itt vagyok, de pár dolog még mindig bőröndben van mert egyszerűen nem találom a ruhaakasztóimat, szóval káosz. Amúgy minden más előkerült a raktárból, az összes használhatatlan papírfecnivel együtt, 3 fordulónyi leizzadás árán. Aztán mivel a raktárban tanyázó szinte láthatatlan de annál alattomosabban csípő pók- vagy talán poratkaszerűségek valamilyen titokzatos oknál fogva magukra vették a Teremtés „szaporodjatok, sokasodjatok és terítsétek be ivadékaitokkal a Földet” kitételét és ennek következtében az egész lábfejem viszkető pöttyöslabda lett, mindent jól le kellett fújnom az alapvetően fertőtlenítő hatású de tulajdonképpen minden élőlény ellen sikerrel alkalmazható egész kellemes illatú (frissen mosott ruhaillat, a cimke tanúsága szerint) „Lysol” univerzális készítménnyel (állítólag az ötvenes években terhesség ellen is ajánlották... no comment). A rovarirtóként való alkalmazhatóságot makrokörülmények között is volt alkalmam letesztelni egy kóbor bogárral szemben. Szegény még egy ideig bírta a repkedést de másnap már feldobott talpakkal figyelt a nappali sarkából, ahol azóta is tanyázik, ez amolyan kötelező virrasztás. Vagy lustaság, na.