Metál az ész

Ez a nap is eljött. Hogy a '93-as Slayerre kivételesen nem a zene miatt flashbackeljen az ember lánya, hanem mert a hőmérséklet és a levegőhiány bizonyos trópusi jellegű kombinációja tizenévei metálszínterére repítik vissza...??? Ezt a különleges élményt a texasi nyár és a Fair to Midland hangversenyzenekar plusz rajongótábor falakat repesztő randija hozta össze kedvenc koncerthelyszínemen (ahol nem mellesleg kéthetente helyi rockzenekarok vetélkedését konferálgatom, szóval ismerős terep). Mivel a Curtain Club hangmérnökbrigádja már hetek óta egy emberként rágta a fülem, hogy ezt ne hagyjam ki, gondoltam érdemes belenézni, főleg, hogy a sorbanállás-jegyvétel rész ez esetben értelemszerűen kiiktatható egy laza "helló srácok hogy ityeg" jellegű üdvözlettel, sőt. Szóval azért van ami már nem '93-as szinten megy, és itt különben se tarhál senki vébékára.

A klub befogadóképessége valahol 600 körül lehet, de a Főnökből csak annyit bírtam kihúzni, hogy többen voltak bent, mert persze az öreg róka rutinosan somolygott ezügyben.


-Hey how many people in there?
-A lot.
-What's the capacity?
-It's over. :)

Nekem rendesen 700 fölöttinek tűnt a létszám, bár tömegbecslésben sosem voltam beszámítható. De a lényeg: ahogy annak idején (és tulajdonképpen bármikor) a Slayer, ez a zúzda is nagyon megérte az izzadt testek közötti lavírozást és folyadékpótlást szolgáló ládányi sört. Ha esetleg nem ismerős a Fair to Midland név, itt egy rövid jellemzés egy zenekritikus tollából: "úgy hangzik, mintha a Rush, a Pink Floyd, a Dream Theater, a Mars Volta, Gary Numan és a Pantera mutáns zabigyereke felnőve elindult volna, hogy a sivatagban a megalapítsa saját vulkán-imádó világvége-kultuszát." Ennél jobban én se tudnám megfogalmazni. Tessék csak belehallgatni itt vagy itt a szinte bekategorizálhatatlanul stílusos zenébe, talán pár év múlva már nemcsak Bécsig jut el az európai turné...

A minap a zindexen olvashattam arról, mit utálnak a magyar pasik a nőkön és viszont, aztán a kommentek alapján eszembe jutott pár itteni klisé... lássuk csak, itt van például a
- Pecsétgyűrű: valamiért kb. minden második diplomás pasi hordja a fősulija otromba méretű pecsétgyűrűjét. Hozzá jön még a rendszámtábla-keret, az autós matricák, és mindenféle egyetemi/diákszövetséges logós biszbasz. No meg a diploma maga, százdolláros keretben a falon. Egyszer volt egy ELTÉs pólóm...
- Rózsaszín ing: a fél suli ilyenben flangál, egész pontosan Polo logós golfingben felhajtott gallérral (a.k.a. popped collar), láthatólag ez a menő a rongyrázós Hummeres milliárdoscsemeték között. Az állami egyetemeken persze drasztikusan csökken a pólógallérszázalék.
- Vietnámi papucs, a.k.a. flip flop: MINDENKI ezt hordja. Nők, férfiak, télen, nyáron. Biztos praktikus, viszont folyton koszos lesz tőle az ember lába. Északon a téli hidegben mindig meglepett a mezitlábas pacsucsos lábak rengetege, hosszú meleg nadrággal párosítva. hmmm. Ennél csak a texasi enyhe télben-tavaszban feltűnő Ugg-szőrmecsizmás-miniszoknyás szőke lánysereg érdekesebb megoldás. A divat az divat.
- Apropó divat, az általános trend az, hogy órára pizsiben vagy mackóban flangál be a főiskoláslányok zöme, viszont a focimeccsre aztán úgy kiöltöznek kisruhába-miniszoknyába-tűsarkúba-bogárszemüvegbe, hogy az csak na. Először nem értettem miért jó magassarkúban-miniben végigállni a négyórás tojáslabdameccset, aztán rájöttem, hogy amúgy is csak pofavizitre járnak ki a csajok, aztán félidőben tovatűnnek mint partravetett sellők a bálnavadászok karjaiban. A csapatnak meg drukkoljon a rezesbanda. De ez már más téma, maradjunk a divatnál.
- Melltartó: na ezen a téren elég nagy a kavalkád. A szilikonpántot már nagyon rég elfelejtették, viszont mivel tulajdonképpen bármilyen színű és méretű melltartót lehet találni, nincs gond a "kikandikálással". Aztán meg úgyis a kilógó pánt a divat ha jól láttam. Meg az egymásra húzott különböző színű-fazonú trikók. (Amúgy a vásárlásra visszatérve, az otthoni szűkös melltartókínálatot végigszenvedő évek után tiszta felüdülés az itteni piac. Erről csak annyit, hogy volt mikor a Victoria's Secret-es hitelkártyámon nagyobb volt a hitelkeret mint az alap banki kártyán.... ugyeugye. Thank God for Victoria's Secret...:))
- Kedvenc témánk, a szőrtelenítés: a trend alapjában véve a "mindent amit lehet" felé irányul, pl. ismerek olyan srácot aki kijelentette, ő még nem látott "ott" szőrt... ellenben a kozmetikus bazidrága, egy brazil bikinigyanta kb hatvan dollárt kóstál, de a sima fazonigazítás is majdnem ugyanannyi. Aki megteheti, a lézeres kezelést választja, vagy marad a borotvánál. Az epilátort meg szinte nem is ismerik, és általában rettegnek tőle...
- És végül a jó öreg körömlakk: a(z általában kínai-vietnámi-stb.) manikűrösök itt jól keresnek... dívik a francialakk vagymi, na és persze eddig nem nagyon láttam csupasz lábkörmöt, a legtöbben a tűzpirosra szavaznak, brrrrrrrr.

Egyelőre ennyit a nagyboldog-trendekről, reklám után visszatérünk.